Vámpírok bálja

Idén harmadik alkalommal néztük meg a Vámpírok bálja című musicalt, és mint mindig, most is nagyon jól éreztük magunkat. Nem is lehetett volna másképp, hiszen ez egy olyan előadás ahol az ember három órán keresztül csodálkozik, mosolyog, netalántán halkan énekelget, és a legvégén olyan lelkesen tapsol, hogy utána még percekig bizsereg a tenyere. Egyszerűen nem lehet megunni! Minden évben élményektől eltelve úgy lépek ki a színházból, hogy jövőre már nem jövünk, de aztán ez az élményadag szép lassan elhalványul, és azon kapom magam, hogy a következő nyári szezon előtt folyamatosan a különféle videókat nézegetem, és egyre jobban erősödik a vágy, hogy menni kell, és megint látni kell. (Ha kicsit közelebb laknánk Budapesthez, akkor valószínűleg nem csak egyszer vennénk rajta részt évente.)

Mivel a Vámpírok bálja egy ritka csemege a számomra, így a jegyvásárlásnál egyetlen dologhoz ragaszkodok: a szereposztáshoz (na jó, meg ahhoz is, hogy minél előrébb üljünk). Számomra a tökéletes von Krolock Egyházi Géza, a tökéletes Sarah pedig Andrádi Zsanett. A kedvenc karakterem viszont Anbrosius professzor, Jegercsik Csaba előadásában. Idén Magda szerepében Sári Évit láthattuk, akivel új kedvencet szereztem. Ami viszont a hétvégén Géza előadása mellett a legjobban tetszett, az Pirgel Dávid alakítása volt, szuper Herbert elevenedett meg előttünk.

Ha már kedvencekről beszélek, akkor jelenetet is illene említenem, de az nincs. Három éve még tudtam volna kiemelni néhányat, most már nem, mert mindet szeretem. Illetve egyet nem, az utolsót, de csak azért, mert tudom, hogy itt az előadás vége, és haza kell menni. Pedig minden egyes alkalommal úgy maradnék még egy kicsit.

Minden egyes Vámpírok bálja után egy új könyvjelzővel gyarapodik amúgy sem kis számú készletem, mert a jegy erre a célra tökéletes, aztán persze megy az emlékes dobozkába. Most ráadásul előadás előtt kaptam egy könyves reklámot is, amit megint csak hozzácsaptam a többi jelölőmhöz: Brigitte Bear könyvét a Varázsló Vért hirdeti Egyházi Géza ajánlásával. Feltettem kívánságlistára, mert kíváncsi lettem rá.

Számunkra nem csak a színház nagy kaland évente egyszer, hanem az odajutás illetve hazaérkezés is, hiszen mi még egy tiszta egyenes útszakaszon is képesek vagyunk eltévedni. De még ez a nem mellékes kockázat sem veheti el a kedvünket, mert tudjuk, hogy a Vámpírok bálja mindig egy olyan hatalmas élmény, ami mindent megér.


Ezt az autogramot nem most szereztem mondjuk,
de ha már Egyházi Gézát emlegettem kedvencnek, idekívánkozott. ;)

Légy te az első hozzászóló!

Hozzászólás írásához lehetőséged van egy külső szolgáltatás felhasználójaként belépni, amennyiben rendelkezel ilyennel. Ha nincs fiókod egyik szolgáltatásnál sem, akkor töltsd ki a lentebbi mezőket.


A * -al megjelölt mezők kitöltése kötekező!