Olvasokkk

Végre! Végre! Ez egy igazi vámpíros volt! Ezek a vámpírok nem akarnak és nem is tudnak vér nélkül élni, nekik nem megfelelő az állat “eledel”, itt még a jók is emberekből táplálkoznak, mert bár van kifejlesztett szintetikus vér, az nekik annyira nem az igazi. Nekem nagyon bejött a könyv, a szereplők, a történet, minden, így biztosan meg fogom venni a következő részeket is, mert hát nem lepődünk meg, hogy ez is sorozat…

Olvasás közben soha eszembe sem jutott, hogy a Twilighthoz hasonlítsam, de mivel sok hozzászólásban összehasonlították a kettőt, én is megteszem. Hol van a Twilight ehhez? Az egy mese, ez meg egy véres gyilkolós sztori. Abban csöpögős jelenetek tömkelege van, ebben elvétve ha van 1-1. Itt be is fejezem. Nem hasonlít rá és kész.

Lehet, hogy úgy kellett volna olvasnom, hogy érdekel a sztori? Mert én igazából az írónő által teremtett világra koncentráltam, nem arra, hogy ki a sorozatgyilkos, aki öli a lányokat, illetve ha eszembe is jutott, akkor inkább csak úgy, hogy “jajj, remélem nem az az illető”. Jól kitalált világa volt ez a vámpíroknak, az alá-fölé rendelt szerepek, a saját társadalmi normáik érdekesek voltak. Pluszba jött még ehhez egy kis “mese” elem is azon alapulva, ha vámpír van, akkor miért ne lehetne más is, de nekem ez még belefért.

Kedvenc szereplőm nincs, vagyis várjunk csak, de van! Sam. Bár Samről nem tudtunk meg szinte semmit, én ettől még kedveltem őt. Bill alakját nem szeretem túlságosan, mert valahogy olyan furcsa,  bár ez lehet azért van csak, mert vámpír. Sookie és nagymamája  történetének vonalát szívesen olvastam. Sookie szimpatikus lány, kicsit naiv, kicsit szerencsétlen és nagyon szerethető figura.

Amit én hiányoltam az például Bill története volt, vagy egy-egy mellékszereplő története. Persze sorozat lévén biztos lesz majd erről is szó a következő kötetben. (A következő 8! kötetben.)

Nem vettem volna meg  a könyvet, ha nem láttam volna a belőle készült sorozat első részét. Aztán ahogy haladtam előre az olvasással és az egyes részek nézésével, rájöttem, hogy a könyv sokkal-sokkal jobb, így a filmen inkább szörnyülködök, mint szórakozok.

A filmben Sookie-t totálisan lebutították, míg a könyvben naivnak tűnik, addig a sorozatban “tipikus szőke” nőnek. Nekem nagyon nem jön be ez.