Olvasokkk

A Jane Eyre eset egy olyan könyv, amit minden magamfajta álmodozónak el kell olvasnia. Ugyan ki ne szeretne az időben utazni, vagy belecsöppenni egy könyvbe, ahol megszemlélhetjük hogyan is néznek ki a szereplők, a helyszínek? Ki ne szeretne magának valamiféle régen kihalt érdekes kis állatkát? Ugye!

Nem haladtam gyorsan az olvasással, mert ilyen-olyan okok miatt nem volt egyszerűen kedvem olvasni, de ha a kezembe került, akkor viszont nem tudtam letenni, mert annyira érdekelt, hogy a Thursday Next féle világban milyen meglepetések várhatnak még rám. Az 1980-as években járunk, Angliában. Ám ez az 1980-as évekbeli világ teljesen más mint nálunk, hála a sok-sok időutazónak, akik ilyen-olyan módon módosították a jelen kor történelmét. Thursday Next egy irodetes nyomozónő, aki mindennapjait hamisított irodalmi művek felkutatásával tölti. Ezt az unalmat szakítja meg Acheron Hades fő gonosz. Innentől jönne a szokványos nyomozó nyomoz, bűnöző bűnöz forma, ám az, hogy Acheron egy könyvszereplőt rabol el, nos ez teszi nem mindennapivá a történetet.

A Janey Eyre eset egy krimi + sci-fi + fantasy keverék. Elsőre kicsit furcsa lehet ez a hármas, de néhány oldal után magával ragad minket a furcsa világ, a furcsa dolgaival. A sorozatok korát éljük, így nem meglepő, hogy Thursday története a Jane Eyre eset megoldása után nem ér véget, és jönnek a további irodetes sztorik majd. Kíváncsian várom a folytatást!

Gondolom kevesen vannak olyanok, akik nem olvasták a Jane Eyre című könyvet, de én közéjük tartozom. Nekem mindenféle Jane Eyre történetre való utalás új volt. Nem tudtam kik a szereplők, hogyan zajlanak az események, mi lesz a sorsa Jane-nek. Ffordnak köszönhetően már tudom, így fel is vettem a Brontë művet a listámra, báááár oké, hogy olyan könyv, amit egyszer el kell olvasni, de így, hogy tudom mi a vége…

Több részt is bejelöltem magamnak, mert olyan jót nevettem egy-egy mondaton, de szokásomhoz híven most sem fogom kiírni az összeset, csak egyet. Ezt az egyet is csak azért, mert régi szép emlékeket idéz fel bennem.

Gratulálok Mr. Fforde, Ön egy teljesen új irodalmi irányzatot alkotott meg ezzel a könyvvel, aminek a neve lehetne, mondjuk eklekticizmus. Persze biztos egy-két nagyokos használta már ezt a jelzőt más művekhez is, de garantálom, hogy ők is hibásnak minősítik ezen tettüket, amint elolvassák e remeket. Egyszerűen ámulatba ejtő, hogy ennyi sületlenségből valahogy mégis összeáll egy mindent feledtető, maximális élvezetet nyújtó, izgalmas mesterremek.

Van egy közös pontunk is Mr. Fforde! A könyvéből kiindulva – velem együtt – utálja, hogy az emberek semmi másról nem tudnak egymással beszélgetni csak, és kizárólag az időjárásról. Fájdalom! Ezért különösen üdítő volt elmerülni az Ön világában, ahol az időjárást az irodalom váltja fel. Mennyivel jobb, és sokrétűbb téma!!

Fentiek fényében tehát kérem Önt Mr. Fforde rugdossa a kiadót, a menedzsert, bárkit, mindenkit, hogy a türelmetlenül várt folytatásokhoz is hozzájuthassunk magyarul!!